| Miroku a buddhista szerzetes

A buddhizmus tipikusan �zsiai vall�s. �zsi�ban keletkezett, �s ma is �zsi�ban tal�ljuk a h�v�k d�nt� t�bbs�g�t. A buddhista gondolkod�s alapja tulajdonk�ppen nem is vall�sos, hanem ink�bb b�lcseleti, filoz�fiai. Buddhista lehet valaki akkor is, ha nem hisz semmif�le term�szetfeletti, fels�bb hatalom l�tez�s�ben, de ez nincs is tiltva. A l�nyeg a buddhist�k szerint nem ebben van. V�lem�ny�k szerint a v�gs� c�l a megvil�gosod�s , a nirv�na el�r�se lehet. Ezt az �llapotot, a vall�salap�t� t�rt�nelmi szem�lyis�gnek, Sziddh�rta Gaut�ma Buddh�nak (sz�l.: Kr.e. 566 k�r�l), siker�lt el�sz�r el�rni. 
 

A szerzetesek sz�m�ra �t szab�ly betart�sa k�telez�: napj�ban csak egyszer �tkezhetnek, �nekt�l �s mulats�gt�l tart�zkodniuk kell, �kess�get nem viselhetnek, �gyban nem alhatnak, p�nzt �s �rt�kt�rgyat nem fogadhatnak el. Innen is l�tszik, hogy Miroku mennyire nem �l szerzetesi �letet ^^ S�t annak �ppen az ellenkez�j�t vallja.

A zen-buddhizmus csak a 12. sz�zadban szil�rdult meg Jap�nban �s a sintoizmus mellett kellett tov�bb fejl�dnie. A sintoizmus �si jap�n vall�s, egyfajta szellemhit. Jap�nban a vall�sos emberek t�bbs�ge mind a buddhizmussal, mind a sintoizmussal lelki k�z�ss�get v�llal , hisz azokat nem ellent�tp�rk�nt, hanem egym�s kieg�sz�t�inek fogj�k fel. A sintoizmus igaz�n csak Jap�nban jellemz�. Shinto papn�k a t�rt�netben Kikyou �s Kaede. A jap�n kiv�ndorl�kkal term�szetesen eljutott m�s kontinensekre is, de az eredeti k�rnyezet�b�l kiragadott sintoizmus ereje j�val kisebb.

Forr�s: A buddhizmus