Miroku, miután visszatért a faluból, levegőnek nézett mindenkihez beszélt kivéve engem. Szomorú vagyok, bánt a viselkedése. Nem tudok mit tenni ellene. Legszívesebben felpofoznám azért, amit művel, de nem ő tehet az én érzéseimről.

Engem nem érdekel. Soha többé nem fogok vele foglalkozni. Tegyen, amit akar.

Elsírtam a bánatomat Kagomének, ő megértőnek bizonyult, kedves volt és azt mondta, hogy ne adjam fel ilyen korán. Megpróbálja elrendezni a dolgot köztem és Miroku között. Fel állt volna, hogy beszéljen vele, de elkaptam a karját és megkértem, hogy inkább ne avatkozzon közbe.

Megbírkózom ezzel...

Ma mint lenni szokott Kagome, Inuyasha, Shippou és én összedelőzködtünkés készen álltunk az indulásra, ám Miroku már jó ideje távolt volt. Mielőtt elment a közeli faluba, kértem, hogy sissen, hiszen nem csak én, hanem már Inuyasha is ideges volt. Azon az estén alakul emberré és minél előbb tovább kellett állnunk, folytatva utunkat jó pár órára lévő faluig. Kagome abban a faluban érzett ékkőszilánkokat. Inuyasha, mint mindig türelmetlen volt. Azt mondta, hogy letudja a faluban az ellenséget, aztán pedig ott tölti az éjszakát. Ám Miroku visszament az előző faluba élelemért. 

Úgy éreztem, annyira éreztem, hogy hazudik. Kagome egy idő után aggódva nézett rám, azt hiszem ő is arra gondolt, amire én. Még pedig arra, hogy Miroku, most bizonyosan jól érzi magát a többi lány társaságában, nem törődik se velem, sem az indulásunkkal. Nem tehetek róla, de úgy éreztem, hogy millió szilánkra törik a szívem, akár az ékkő. Természetesen igyekeztem úgy tenni, mint aki még elhiszi a hazugságot, azt, hogy Miroku tényleg kajáért ment, de őket nem tudtam becsapni, sem pedig magamat. Engedelmet kértem és szabadfolyást engedtem a könnyeimnek az környező erdő egy távolabbi részében.

Nem áltathatom magam azzal, hogy Mirokunak bármit is jelentek... Ha jelentenék, akkor lenne nagy a baj. Főleg, mert nagyon megijednék a dolgoktól. Mert én... félek, hogy megsebez, ő pedig nem az a fajta, aki huzamosabb ideig hűséges maradna hozzám. Ez kell nekem? Egy nőfaló kéjenc? Hogy szeressek és aztán elhagyjon másért?! 

Ez kibírnám? Van elég erős a lelkem ezt elviselni tőle? Szerencsétlen Kagomének sem lehet könnyű Inuyashával, aki folyamatosan Kikyou után koslat. De Kikyou már meghalt. Még sem akkor a veszély, mint... Az a tíz húsz... harminc nő... akivel eddig Miroku találkozott. Mindenkit magának akar. Senkihez sem tud hűséges maradni. Velünk is csak azért van, mert összeköt minket a küldetés... az ékkőszilánk kutatás. Neki van egy lyuk a tenyerében, Naraku miatt. Nekem pedig ... nekem pedig meg kell mentenem az öcsémet... ha tudom... 

Borzasztóan hiányzik Miroku, lassan egy hete, hogy elindult meglátogatni a mesterét. Tudom, hogy el kell mennie, és tudom, hogy nem szabadna minden miatt ennyire aggódnom, de mi van akkor, ha egy lánnyal találkozik. Mi van akkor, ha út közben úgy dönt, hogy inkább a mesterével marad. 

Miroku nem tudja, hogy mit érzek iránta, és én azon vagyok, hogy ne is tudja meg. 

Persze, hogy bosszant, amikor rájön a perverzkedési roham, de igazából annyira nem. Néha felkapom a vizet emiatt, de én... tudja isten, hogy miért, de szeretem. Szeretem, mert ő mindig meg mosolyogtat. Szeretem pusztán azért, mert ő van. Éppen ezért fáj annyira, mikor más nőknek teszi a szépet, másokkal kedves és figyelmes és engem észre sem vesz. Engem nem kezel úgy, mint a többieket.  Úgy tűnik, hogy számára csak egy társ, egy barát vagyok, vagy valaki, akivel jó szórakozni. 

Semmi több. De hová is gondolok? Hogy lehetne több? Nem. Most még nem, előtte nekem még rengeteg dolgom van. Először is leszámolni Narakuval, mert amit tett... az egész életemet tönkre tette, elvette tőlem a családomat és ezt nem úszhatja meg! Inuyasha és a többiek is azon vannak, hogy minél előbb összegyűjtsék a szilánkokat különben Naraku még erősebb lesz. 

Én, Sango... a szellemírtó lány pedig olyan dolgokon gyötrődöm, mint, hogy a szerzetes éppen kivel van. Legjobb lenne őt nem komolyan venni. Nem komolyan venni, igen és akkor talán nem fájna folyamatosan ennyire a szívem valahányszor más nő kerül a közelébe.