Kzny
Miroku, miutn visszatrt a falubl, levegnek nzett mindenkihez beszlt kivve engem. Szomor vagyok, bnt a viselkedse. Nem tudok mit tenni ellene. Legszvesebben felpofoznm azrt, amit mvel, de nem tehet az n rzseimrl.
Engem nem rdekel. Soha tbb nem fogok vele foglalkozni. Tegyen, amit akar.
Elsrtam a bnatomat Kagomnek, megrtnek bizonyult, kedves volt s azt mondta, hogy ne adjam fel ilyen korn. Megprblja elrendezni a dolgot kztem s Miroku kztt. Fel llt volna, hogy beszljen vele, de elkaptam a karjt s megkrtem, hogy inkbb ne avatkozzon kzbe.
Megbrkzom ezzel...
|