Miroku, miután visszatért a faluból, levegőnek nézett mindenkihez beszélt kivéve engem. Szomorú vagyok, bánt a viselkedése. Nem tudok mit tenni ellene. Legszívesebben felpofoznám azért, amit művel, de nem ő tehet az én érzéseimről.

Engem nem érdekel. Soha többé nem fogok vele foglalkozni. Tegyen, amit akar.

Elsírtam a bánatomat Kagomének, ő megértőnek bizonyult, kedves volt és azt mondta, hogy ne adjam fel ilyen korán. Megpróbálja elrendezni a dolgot köztem és Miroku között. Fel állt volna, hogy beszéljen vele, de elkaptam a karját és megkértem, hogy inkább ne avatkozzon közbe.

Megbírkózom ezzel...