SPOYLER! HA MÉG NEM LÁTTAD A 132.-RÉSZT ÉS NEM SZERETNÉD MEG TUDNI, HOGY MI TÖRTÉNIK BENNE AKKOR NE OLVASS TOVÁBB!!!

Inuyasháék csapata éppen egy olyan faluba tér be, ahol csak nők laknak. Ez furcsának találják, de egyenllőre nem történik semmi. Az Oni nők falujának nevezik a helyet. Később kiderül, hogy az asszonyokat egy démon irányítja és arra a férfira halál vár, aki oda betéved. Szóval Sangot is megpróbálják beszervezni az Oni nők maguk közé annál is inkább mivel ő áll a legközelebb hozzájuk: folytonosan féltékeny Mirokura a nő ügyei miatt és a lelke igen zaklatott. Elfogják hát Sanot és lenyeletnek vele egy démon tojást, amitől leveszti az öntudatát és Mirokunak ront ahogy a többi szerencsétlen asszony Inuyasháékra. A csata szerencsére jól végződik, Mirokunak sikerül gyomorszájon ütnie Sangot, így a tojástól megszabadulva ismét önmaga lehetett. Miroku néhány sáérüléssel megúszta a harcot. de magában azért hálátadott, hogy Sango nem az ellenségük. 

  A történek után Kagome Mirokut hibáztatja, hiszen Sango érzelmei a nőügyei miatt olyanok, amilyenek, és ez nem történt volna meg, ha Miroku megfékezi magát. Ezt el si mondja Sangonak: az egészért ő a felelős. 
Sango természetesen csak magát okolja: leeresztette a védelmét, az egésznek semmi köze Mirokuhoz. Ekkor Sorkerül Miroku első szerelmi vallomására:

   "Sango, kérlek hallgasd meg az érzéseimet... számomra te egy nagyon különleges lány vagy. Sosem gondoltam más lányokra olyan gyengésen vagy olyan erősen, mint rád." *Sango elpirul ökölbeszorított a kezét a melkasához szorítja.*

--- de nem tudlak úgy szeretni mint egy nőt. *Sango megmerevedik, Kagome a háttérből ledöbben. Sango kishíján elsírja magát*  Te egy olyan társ vagy, aki mellett harcok. Ez az, ahogy érzek. *folytatja Miroku. 
- Ezt tudom... anélkül is, hogy mondani kellene *Sango hangja remeg az elfolytott érzelmektől* Nem mintha azt gondoltam volna, hogy szeretsz engem...
- Sango...
- Végeztél igaz... akkor megyek... *felállni készül*
- Amit mondani szerettem volna az a következő: *folytatja könyörtelenül Miroku*
-Ha a csata Narakuval végetér, az örvény átka megtörik, és még mindig életben vagyok... akkor élnél velem? És lennél a gyermekeim anyja?

*Sango kiegyensedik álló helyzetében háttal Mirokunak megkönnyebbülten felsóhajt és legördül az első könnycsepp az arcán. Kagome felkiállt: Egy lánykérés! 
-Sango? *Sango térdre rogy és az arca elé kapja a kezét, hogy elfedje a könnyeit,úgy rebegi, hogy igen.
-Lennél a gyermekeim anyja? *kérdezi vissza Miroku most már megkönnyebbülten és boldogan.
-Tíznek, sőt húsznak? *ragadtatja el magát Miroku*
*Sango visszafordul és megragadja Miroku kezét úgy mondja, hogy Igen. Majd csillogó szemekkel reménykedve hozzá teszi:
- Ez azt jelenti, hogy tovább nem hajszolsz nőket, igaz?
*Erre Mirokuban megáll az ütő.*
- I-G-A-Z?! 
*Miroku elfordítja a fejét*
-Tehát nem igaz...
Kagome jájdalmasat sohajt Sippou megjegyzi, azt hitte, hogy ennek már vége van. Inuyasha pedig a szokásos tudtam ezt előre stílusában megjegyzi, hogy biztos volt benne, hogy Miroku pillanatokon bellül más tárgyra tér.

De hogy megváltozott közrük valami arra bizonyíték, hogy Sango és Miroku még továbbra is egymás mellett ült a patakparton és Sango feje Miroku vállán pihent. Végülis Miroku nem is Miroku lenne, ha nem logna folyton kocsányon a szeme, egy szép lány láttán, nem igaz?
De ebből a részből egyértelművé vált, hogy számára Sango sokkal többet jelent, mint azok a lányok.