Ma mint lenni szokott Kagome, Inuyasha, Shippou �s �n �sszedel�zk�dt�nk�s k�szen �lltunk az indul�sra, �m Miroku m�r j� ideje t�volt volt. Miel�tt elment a k�zeli faluba, k�rtem, hogy sissen, hiszen nem csak �n, hanem m�r Inuyasha is ideges volt. Azon az est�n alakul emberr� �s min�l el�bb tov�bb kellett �llnunk, folytatva utunkat j� p�r �r�ra l�v� faluig. Kagome abban a faluban �rzett �kk�szil�nkokat. Inuyasha, mint mindig t�relmetlen volt. Azt mondta, hogy letudja a faluban az ellens�get, azt�n pedig ott t�lti az �jszak�t. �m Miroku visszament az el�z� faluba �lelem�rt. 

�gy �reztem, annyira �reztem, hogy hazudik. Kagome egy id� ut�n agg�dva n�zett r�m, azt hiszem � is arra gondolt, amire �n. M�g pedig arra, hogy Miroku, most bizonyosan j�l �rzi mag�t a t�bbi l�ny t�rsas�g�ban, nem t�r�dik se velem, sem az indul�sunkkal. Nem tehetek r�la, de �gy �reztem, hogy milli� szil�nkra t�rik a sz�vem, ak�r az �kk�. Term�szetesen igyekeztem �gy tenni, mint aki m�g elhiszi a hazugs�got, azt, hogy Miroku t�nyleg kaj��rt ment, de �ket nem tudtam becsapni, sem pedig magamat. Engedelmet k�rtem �s szabadfoly�st engedtem a k�nnyeimnek az k�rnyez� erd� egy t�volabbi r�sz�ben.